Fakerítés

A fakerítés ismét reneszánszát éli. Már az ősi időktől fogva használjuk a fát területhatárolásra. Az elmúlt évezredek alatt többször is túl haladtunk a fakerítésen és mégis minduntalan előre tőr és ismét tért hódít. Ennek fő okai a mindenkori ár-érték arány és az esztétikum. Fakerítés az őshonos és betelepített fafajokból valamint az importált fa anyagokból egyaránt készíthető. A különböző hord szerkezetekre felszerelt fa anyagot még a felszerelés előtt megfelelően le kell kezelni. Az anyagárak a fafajtáktól és származási helyüktől függően változóak és eltérőek. A legolcsóbb fa anyag a fűrész üzemekben kapható fenyő széldeszka, melyből rusztikus fakerítést lehet készíteni. Tartósabb, időt állóbb fakerítést lehet készíteni tölgyfából, melynek az anyag ára lényegesen magasabb. A fakerítés nem csak szél, szélezetlen, fűrészelt és gyalult faanyagból készülhet, kereskedelmi forgalomba kapható különböző formájú és méretezésű úgy nevezett kerítés baba. Ezek eltérő formában elkészített gyalult, csiszolt és mart kerítés anyagok.

Fakerítés képek

<




Vissza a tetejére

Fakerítés minták

Vissza a tetejére

Fakerítés árak

A fakerítés elemek átlagos kiskereskedelmi árai:

A léckerítéselemek ára mérettől és minőségtől függően: 5-15000. Ft.-ig,
A teli fakerítések elemenként 10000-25000. Ft.-ig,
A léckapuk ára 8000–10000. Ft.-ig,
A teli kapuk ára 25000–30000. Ft.-ig.

Vissza a tetejére

Fakerítés saját kezüleg

A fakerítés házilagos kivitelezésben is elkészíthető. A legfontosabb dolog amire figyelnünk kell: a pontos nyomvonal kitűzése, a szomszéddal egyeztetve a későbbi viták elkerülése végett.
Az utcafronton a kerítés nyomvonalának kijelölését az illetékes földhivatalnál kell kérnünk, így elkerülhetjük a helyi önkormányzattal szembeni vitákat.
A másik fontos dolog fakerítés építésénél a pontos tervet készítése.
Ha kész fakerítés elemeket vásárolunk, az elemek méretének ismeretében könnyű meghatározni az oszlopok helyét: elemméret szélessége + 1,5–2 cm, majd az oszlop szélessége és ismét + 1,5-2 cm. A fakerítés oszlopokat érdemes beton tuskóra szerelt (a kereskedelemben kapható) állítható vagy fix méretű oszlop talpakra/ba fogatni. A vas talpakat a megkötött betonba, a rögzítési pontokon
furatokat készítünk 7,5 cm mélyen, úgy, hogy a 8x96-os csavarból 2 cm kiálljon, majd az anyacsavart villáskulccsal meghúzzuk. Ezután az oszlopot két oldalon rögzítjük.
Egy-egy fakerítés elemre a két oszlop felőli oldalra 3-3 elemtartó fület kell felszerelni.
Az 1 m-es elemnél felülről 15, a nagyobbaknál 20 cm-re legyen a fül az alsó és felső szélétől, a harmadik pedig középen kerül felszerelésre.
A következő lépésében az oszlopokon előfúrjuk a csavarok helyét.
Majd csavarozzuk föl a szerelőfüleket az oszlophoz 4,5×30 mm-es facsavart használva.
A helyükre illesztett kerítéselemeket szerelőfülekkel rögzítjük az oszlopokhoz.
Ez után már csak a felület kezelés marad hátra.

Vissza a tetejére

A fakerítés anyaga a fa

A fa mint anyag kemény, rostos, lignifikálódott szövet, ami a fás növények – fák, cserjék – szárának farészeiből áll. Szövettani szempontból másodlagos xilém, a növény szállítószövet-rendszerének része, ugyanakkor tartó funkciója is van: ez teszi lehetővé, hogy a fák magasra nőjenek és ott széles koronát fejlesszenek.
A fát mint nyersanyagot az emberiség ősidők óta sok mindenre használja. Elégeti, hogy világítson, hőt termeljen vele, mechanikai tulajdonságait kihasználva eszközöket, műalkotásokat, járműveket, építményeket, épületeket hoz létre belőle, kémiai átalakításokkal faszenet, cellulózt,br> gyógyszereket, egyéb vegyi anyagokat gyárt belőle. A kitermelt fát sok hagyományos mesterség mellett elsősorban a faipar és a vegyipar hasznosítja.
Azt az életkort, amely egy bizonyos „véghasználatra”, kivágásra szánt faállomány korát jellemzi, vágásérett kornak nevezzük. Ez a kor fafajtól, termőhelytől és a felhasználás céljától függően évtizedekben vagy néha évszázadokban mérhető.
A fakitermelés során a fa, mint élőlény elpusztul, de értékes, sokoldalúan használható
nyersanyagként születik újjá.
Előkezelés:
A kitermelt élőnedves fa víztartalmát szárítással kell lecsökkenteni a felhasználás helyének megfelelő értékre. Ez egyrészt javítja a faanyag mechanikai tulajdonságait, fokozza ellenálló képességét, másrészt a zsugorodás során a fa elnyeri nagyjából véglegesnek tekinthető geometriai méreteit. A nedvességtartalom elvesztése közben az eltérő zsugorodás miatt a fában feszültségek keletkezhetnek, amik repedésekhez, deformációkhoz vezethetnek. Ezt kíméletes, lassú természetes szárítással lehet elkerülni. Ilyenkor a fát máglyába rakják, és nyitott, levegős, de a csapadéktól védett helyen tartják. A száradási időtartam ez esetben a fafajtól, az anyag vastagságától, az időjárástól, a máglyázási módtól függően hónapokig, évekig, egy évtizedig is tarthat. A mesterséges szárítás jóval gyorsabb, zárt térben, magasabb hőmérsékleten, néha 100 °C fölött, száraz levegő áramoltatása mellett történik. A mesterséges szárítást is meg kell, hogy előzze hosszabb-rövidebb idejű természetes szárítás.
Faválasztékok:
A faválaszték a különböző alakú, méretű, rendeltetésű fa nyersanyagok gyűjtőfogalma.
Erdei faválasztékok a fakitermelés helyén, a kidöntött fatörzs darabolásával, faragásával,
hasításával készített, közvetlenül feldolgozható fatermékek, illetve tűzifaválasztékok. A szálfa oldalágaitól, elvékonyodó csúcsától megszabadított fatörzs. A rönk 2 méternél hosszabb, 12 cm-nél nagyobb átmérőjű gömbfa. Ha 2 méternél rövidebb, de 50 cm-nél hosszabb, akkor kivágás, ha
vékonyabb, rúdfa a neve. A faragott gerenda 10–20 cm-es négyzet keresztmetszetűre alakított rönk. Állványfa, cölöpfa, bányafa, szőlőkaró, kerítésoszlop és kerítésléc, a tűzifák különböző típusai tartoznak még ebbe a kategóriába.
Fűrészipari választékok:
Más néven fűrészáruk. A fa hosszanti fűrészelésével előállított termékek, melyeknek legalább két oldala párhuzamos. Ha csak két oldala van fűrészelve, akkor szélezetlen, ha a többi is, szélezett fűrészárunak nevezzük. A 12–40 mm vastag és legalább 60 mm széles fűrészárut deszkának, az ennél vastagabbat, vastagsága kétszeresénél szélesebbet pallónak, a deszkánál keskenyebbet lécnek hívjuk. A zárléc vagy heveder szélessége és vastagsága is 48–100 mm között van, de egyik méret sem nagyobb a másik kétszeresénél. A gerenda hasonló profilú, de 100 × 100 mm-nél nagyobb keresztszelvényű. A fa védelme:
A faválasztékok természetes tartóssága a felhasználásuk, beépítésük előtt alkalmazott védőkezeléssel megnövelhető. Ha a fa már fertőzött, a kezelést a károsítók elpusztítása után kell alkalmazni. A fát lehetőleg meg kell védeni
* a farontó gombáktól fungicidek,
* a rovaroktól inszekticidek segítségével,
* a tűztől gyúlékonyságot, égést csökkentő, lángmentesítő anyagok használatával.
A kátrány és az ásványolajok gombák és rovarok ellen alkalmazhatók nedves helyeken, bányában,
vasúti talpfákon, távíróoszlopokon. Zárt térben a vízben oldódó szervetlen higany-, cink-, réz- és bórvegyületek is hatásosak. Vannak olyan szervetlen vegyületek, amelyeknek keverékei a fába jutva nehezen oldható só komplexeket alkotnak, így nedvességnek kitett helyen lévő anyag esetén is
használhatók. A réz-naftenát, a klór-naftenát és a penta-klór-fenol szintén alkalmasak a nedvesség károsító hatásainak kivédésére.
Ezeket az anyagokat sokféle eljárással lehet a faanyagok felületére, belsejébe juttatni. Mázolás, szórás, mártás, áztatás esetén a pórusokban ható kapilláris erőket lehet erre a célra felhasználni, de zárt térben túlnyomás, vákuum alkalmazásával, diffúziós, nedvkiszorító eljárásokkal a védőszereknek a fába való behatolása tovább növelhető.

Vissza a tetejére