Műanyag kerítés

A műanyag rövid története

1838-ban Victor Regnault laboratóriumban PVC-t (Polivinilklorid) állított elő. Egy évvel később Goodyear felfedezte, hogy a gumifa tejszerű nedvéből, a latexből kiválasztható nyers kaucsuk kénnel keverve és melegítve vulkanizált kaucsuk, vagyis gumi lesz. Fia 1851-ben jött rá arra, hogy nagyobb kénmennyiséggel keménygumi (ebonit) állítható elő. Az első műanyagokat hamarosan követték a többiek: 1844-ben lett ismeretes a linóleum, nem sokkal később a műbőr, majd a vulkánfíber. 1865 óta ismerjük a celluloidot, 1897 óta a galahitot és a század végén megjelentek az első műselymek. A műanyagok fejlődése, és főként felhasználása a XX. század -ban, illetve inkább annak második felében vált meghatározóvá.
1912-ben Frizt Klatte rakta le elsőként a PVC gyártásának technikai alapjait, de az anyag ipari termelése csak 1938-ban indult meg, miután sokoldalú felhasználási lehetőségeit felismerték. A mesterséges anyagok tömeges előállításának igénye az első világháború éveiben merült fel, néha azonban ezen igények a kutatás kezdeti stádiumában lévő műanyagipar és az általa előállított műanyagok teljesítőképességét jóval felülmúlták. Mindenesetre nagy lökést adott a szerves kémiai kutatásoknak. A XX. század húszas éveiben indult el a polimer műanyagok pályafutása. Ezen kutatások keretében fedezte fel Dr. Hermann Staudinger (1885-1965) német kémikus 1922-ben, hogy a szerves anyagok vázát nagyon hosszú molekulaláncok képezik. Õ javasolta először a műanyagokra a „makromolekula” megnevezést. 13 év kellett ahhoz, hogy kutatási eredményeit elismerjék, majd 1953-ban munkájáért Nobel-díjat kapott.

Két fő fajtája

Hőre lágyuló műanyagok:

Szerkezetük
A hőre lágyuló műanyagok amorf (amorphous) vagy részben kristályos (semi-crytalline) szerkezetűek, lineáris vagy elágazó, hosszú, fonal alakú molekulaláncokból állnak, melyek fizikai erővel (nem elsőrendű kémiai kötéssel) kapcsolódnak.

Előállításuk:

Polikondenzáció:
Kondenzációs folyamat közben keletkeznek, ami azt jelenti, hogy a monomerek makromulekulává alakulása során melléktermék, jobbára víz keletkezik. Ilyen műanyag például a PET, a polikarbonát, a PBT, a nylon, a poliamidok, a bakelit. A fenolból vagy fenolszármazékokból és formaldehidből polikondenzációval létrehozott műanyagokat fenolplasztoknak nevezik. Némely ragasztó például fenolplaszt alapú.

Láncpolimerizáció:
A polimerizáció során a monomerek melléktermék keletkezése nélkül egyesülnek óriásmolekulává. A folyamatot gyorsítani is lehet, a fény, a koncentráció növelése, hőmérséklet vagy a nyomás változtatásával. Az egyik legleterjedtebb polimerizációs műanyag a polietilén, de ilyen eljárással készül például a polipropilén, a PVC, a PTFE vagy a polisztirol is. A láncpolimerizáció az aktív centrumok jellege szerint további négy csoportra osztható: gyökös, kationos, anionos, sztereospecifikus.

Felosztásuk:
A hőre lágyuló műanyagok ezen belül felhasználásuk szerint két nagy csoportra sorolhatóak a műanyagok, vannak az úgynevezett közszükségleti vagy commodity műanyagok, mint a polipropilén vagy a polietilén, melyeket általában nagy mennyiségben vásárolnak, és az úgynevezett műszaki vagy engineering műanyagok, melyeknek nagyobb műszaki elvárásoknak kell megfelelniük és általában jóval drágábbak a közszükségleti műanyagoknál. Ilyen például az akrilnitril-butadién-sztirol (ABS), a polikarbonát (PC), a PEEK. A közszükségleti műanyagokat gyakran felhasználják műszaki műanyagok előállításához is, keveréssel (compounding) vagy vegyítéssel (alloying).

Legfontosabb típusai:
Polietilén (PE)- sátorfólia, szatyor, palack, vízvezeték.
Polipropilén (PP)- élelmiszeripari csomagolás, háztartási eszközök, járműalkatrész (például lökhárító).
Polisztirol (PS)- csomagoló anyag, élelmiszer csomagolás, eldobható pohár, tányér, evőeszköz, CD és DVD tartók.
Ütésálló polisztirol (HIPS)- mélyhűtőzacskó, csomagoló anyag, eldobható pohár.
Akrilnitril butadién sztirol (ABS)- elektronikai eszközök borítása (például monitor, nyomtató, billentyűzet).
Poli(etilén-tereftalát) (PET)- üdítős palack, fólia, mikrohullámtűrő csomagolás.
Poliamid (PA)- szál gyártás, csapágygolyó, horgászzsinór, autóipari borítások.
Poli(Vinil-Klorid) (PVC)- csőgyártás, kábelborítás, zuhanyfüggöny, ablakkeret, padlóburkoló.
Poliuretán (PU)- szigetelő hab, tűzvédelmi hab, autóipar.
Polikarbonát (PC)- CD, napszemüveg, pajzsok, biztonsági üveg, jelzőlámpa, lencsék.
Polivinilidén-klorid (PVDC)- csomagolóipar (gyógyszer és élelmiszer), folpak.

Feldolgozási eljárások:
- extrúzió
- fröccsöntés
- extrúziós fúvás
- fröccsfúvás
- termoformázás
- kalanderezés
- rotációs öntés
- hegesztés

Hőre keményedő műanyagok:

Szerkezetük:
A legtöbb hőre keményedő műanyag (műgyanta) kiindulási monomerek funkciós csoportjainak számától függően lehetnek enyhén vagy erősen térhálósak. A hőre keményedő duroplasztok (például a bakleit) erősen térhálós szerkezetűek.

Előállításuk:

Poliaddíció:
A poliaddíciós folyamat során a makromolekulák kémiailag különböző molekulákból (két- vagy többfunkciós alapvegyület) jönnek létre, katalizátor nélkül, alacsony hőmérsékleten, melléktermék nem keletkezik. Ilyen eljárással jönnek létre a poliuretánok, az epoxigyanták és a polikarbamidok.
Szervetlen kiindulási lánccal:
A szervetlenláncú műanyagok közé sorolják a szilikonokat: az egy vagy két komponensű szilikongyantákat.

Természetes kiindulási alapanyagból:
A természetes alapú műanyagok közé tartoznak a cellulózalapú műanyagok, mint a vulkánfíber, melyet úgy állítanak elő, hogy papírt 70%-os cink-klorid oldattal kezelnek. Az eredmény egy kemény, szívós műanyag, melyet korábban például bőröndök előállítására használtak. Ide tartozik még a viszkóz (melyből például műselymet állítanak elő) vagy a celluloid. Természetes alapúak a fehérjeszármazékokból készült műanyagok is, a műszaru lehet például kazeinalapú vagy vérfehérje alapú. Ide tartoznak még a kaucsukszármazékok is, mint például az ebonit vagy keménygumi. Természetes alapú műanyag még a linóleum, a bitumen, a különféle kátrányok és a növényi eredetű sellak.
Legfontosabb típusai:
- Telítetlen poliészterek
- Vinilészterek
- Epoxigyanták
- Poliuretánok (PUR)
- Polikarbamidok (PU)
- Szilikongyanták
- Fenoplasztok
- Aminoplasztok
- Melamin-formaldehid gyanták
Feldolgozási eljárások:
- reaktív fröccsöntés (RIM)
- kézi laminálás
- pultrúzió
- tekercselés
- vákuum injektálás
- sajtolás
- szórás

Magya
Tiszai Vegyi Kombinát:
A hazai piacon jelentős szerepet tölt be a műanyag alapanyagok (LDPE, HDPE és PP granulátumok) gyártásában.
Szeplast Műanyag Alapanyaggyártó Kft.:
Az 1994-ben alakult cég, évi 10000 tonna műanyag granulátomot (főleg PVC-t) gyárt.
PEMŰ Műanyagipari Rt.:
A vállalat 1950-ben alakult, jelenleg teflon és szilikon termékeket gyártanak, PUR habosítást és PUR öntést végeznek.

Vissza a tetejére

Műanyag kerítés képek

Vissza a tetejére