Vaskerítés

A vaskerítés a legáltalánosabb területhatároló a lakott területeken belül. Házilagosan is elkészíthető a megfelelő szerszámok, gépek és szaktudás segítségével. A megfelelő anyagokat gondos tervezés után megvásárolhatjuk egy közeli vaskereskedésben, általában a kereskedésekben méretre is szabják az anyagot minimális felárért. A kereskedelemben kaphatóak kész vaskerítés szelvények, kis és nagy kapuk, egy és két szárnyú nyíló és guruló kivitelben. Bármelyik mellett döntünk ma már mind a két variációt lehet automatizálni. Ára lényegesen elmarad a kovácsoltvas kerítéshez képest.

A vaskerítés anyaga: a vas

A vasat valószínűleg az ókori Anatóliában vagy a Kaukázusban fedezték fel az i. e. II. évezredben, meteoritból származó vas felhasználásával. Az első vasszerszámot a a Kheopsz-piramisnál folytatott ásatásoknál találták. Annak, hogy fennmaradt, a sivatagi száraz klíma lehet a magyarázata. Arról nincs pontos tudásunk, hogy mikor és hogyan nyerték ki a vasat először vasércből. A felfedezést feltehetően egy tűzbe került vasérc darabon kialakuló változás megfigyelése indította el. Az első „kohók” széljárta helyeken kapart kis gödrök voltak, amiben faszénnel kevert vasércet izzítottak. A vasérc redukálódott, azaz oxigéntartalma eltávozott, visszamaradt a vas, amiről a salakot
kovácsolással el lehetett távolítani, az acélszerű terméket pedig fel lehetett használni.
A nyersvasgyártás a vas- és acélkohászat technológiai folyamatának első alapvető fázisa. A vas a természetben nem fordul elő színfém formájában (legfeljebb a meteoritvas ilyen), ezért azt
érceiből, tűzi kohászati eljárással kell előállítani. A tűzi kohászat során a vasércből – ami főleg vasoxidok elegye – az oxigént redukálással távolítják el. A redukáló anyag szén (koksz, a kohászok szóhasználatában „karbon”). A koksz nemcsak redukálja a vasérceket, de megfelelő hőmérsékletet is ennek égése biztosítja. A nyersvasat többnyire nagyolvasztóban, speciális aknás kemencében állítják elő. Vannak más eljárások is, de a nagyolvasztó a nyersvasgyártás legtipikusabb kemencetípusa: olyan, aknás kemence, amelynek működtetéséhez kisegítő egységekre (léghevítőkre, fúvógépházra,
torokgáztisztítóra stb.) is szükség van. A nagyolvasztót és a kisegítő egységeket együtt
nagyolvasztóműnek nevezik.
A nyersvasgyártás történetét az 1300-as évektől követhetjük: a levegőfúvatás fejlesztésével ekkor sikerült a bucakemencékben elég magas hőmérsékletet elérni. Az így előállított vas ugyan nagy
széntartalma miatt eleinte használhatatlan (pig iron, csugunnaja szvinyka, azaz disznó vas) volt, mégis ez a nyersvas vált az ipari méretű, kétlépcsős acélgyártás első fázisává.

Vissza a tetejére

Vaskerítés képek

Vissza a tetejére